2009. augusztus 12., szerda

november 15,edzés előtt az öltözőbe

Mindent előkészítettem.Egész éjszaka úton voltam.Ismerek már egy pár üzletet,amik éjszaka is működnek.Elvittem a varrónőhöz a ruhákat úgymond átalakításra.És,valahogy rózsaszínre is csinálták őket.Vettem strasszokat,meg új cipőket.Ez edzőbá adott az iskolai keretből.A suliban a pad alatt ragasztgattam a mezeket.Persze közbe vigyáznom kellett,nehogy a szúrós szemek,amit a hátamba fúródtak,nehogy kilessék..Végül itt vagyok egy nagy halom ruha között,és a padokra teszem őket.Már jönnek is..Most abbahagyom az írást,és elbújok,hogy ne lássanak.
Egy levelet hagytam nekik:

"Sziasztok!
A mai edzés elmarad.Remélem örültök neki,mehettek bárhová.A mezeket azért nézzétek meg.Egy kis kedvesség.Remélem értékelitek,és meglátjátok e mögött a jó szándékomat.
Mia"

Nataline: -Ó ez annyira aranyos!Nézzétek!Biztosan egész éjszaka ezen dolgozott.
Sandy: -Tök hülyék voltunk.Ha ennyit megtesz értünk,biztos nem fog játszani a Los Angelesieknek..
Rachel: -Tuti!És tudjátok mit?Nick nem is annyira jó pasi!..és..nagyon rendes Mia.Nem haragudhatunk rá emiatt.

Én: -Lányok!Én is nagyon sajnálom.Bocsánat..
Odilia: -Még te kérsz bocsánatot..amikor kezdettől fogva csak jót akartál,és kedves voltál velünk..
Én: -Akkor is bocsánat. :D
Margery: -Nagyon sajnáljuk.Lányok!Egy közös ölelést! ;)

november 14,kedd,otthon

Anyu: -Jajj kicsim,ne vedd már annyira a szívedre!Ha eltelik egy kis idő,biztosan megkedvelnek.
Én: -De anyu!Ha esélyt sem adnak,szerinted hogy fogom megkedveltetni magam velük?
Anyu: -Légy hozzájuk kedves.
Én: -De hogyan?Ne futtassak velük olyan sokat?
Anyu: -Nem egészen erre gondoltam.Ugye ezek a New Yorki lányok szeretnek öltözködni?
Én: -Úgy vettem észre.
Anyu: -Egy focimez viszont nem annyira divatos,ugyebár?
Én: -Nos,hát nem annyira.De ennek mi köze van a kedvességemhez,meg ahhoz hogy utálnak?
Anyu: -Esetleg megváltoztathatnád a mezeket.
Én: -Ó.És mégis hogy?Tűsarkút adjak hozzá,vagy mi?
Anyu: -Ne hülyéskedj!Például a nevek a hátulján,meg a számok..ne legyenek olyan unalmasak..legyen görbe írás..vagy például a mez ne legyen olyan bő,hanem kicsit divatosabb mégis szellőző.Lehetne rózsaszín a színetek.Tehetnél néhány strasszt a mezekre,vagy a cipőkre..
Én: -Ez megengedett szerinted?Itt komoly szabályok vannak anyu!
Anyu: -Oké.Én nem vagyok ebbe jártas,de kérdezd meg az edződet.
Én: -Remek ötlet!Jajj anyu annyira imádlak!

Kikerestem az edző számát,és már hívtam is.Három kicsengés után beleszólt a már jól ismert rekedtes hang.

Én: -Jónapot Edzőbá!Mia vagyok!
Edzőbá: -Ó Mia!Örülök,hogy hívtál.Hogy ment az edzés?Bírtál velük?
Én: -Nemigazán.Utálnak.
Edzőbá: -És miért?
Én: -Hát Nick miatt is..meg mert Angelesből jöttem,és félnek,hogy nekik fogok játszani..
Edzőbá: -Óóó..nagyon sajnálom.Majd idővel megkedvelnek.
Én: -Lenne is egy tervem.A mezeken mennyit lehet változtatni?
Edzőbá: -Elég komolyan meg van szabva.Mégis,mit szeretnél rajta változtatni..
Én: -Egy kicsit az alakot,a színt a formát,és pár csillogó strasszt..
Edzőbá: -Az még belefér.De mi a terved Mia?
Én: -Majd meglátja,Edzőbá!Viszlát!
Edzőbá: -Szerbusz!

2009. augusztus 8., szombat

november 14,kedd,edzés után az öltözőben

Eléggé magam alatt vagyok.Amint vége lett a tanításnak hazasiettem,megebédeltem,majd visszajöttem biciklivel az edzésre.Mára nem terveztem sok mindent,meg szerettem volna ismerni a lányokat.Csak 5 kör futás lett volna,szlalomozás,meg 50 fekvőtámasz.A többi időben csak beszélgetni szerettem volna velük.De sajnos nem így alakult.
Otthon már átöltöztem,hogy haladhassunk.A lányok az öltözőben voltak,és éppen az új mezüket vették fel,amit az edző küldött.Rám is várt egy,tehát át kellett vennem azt.Elkezdtem a beszédecskémet,amit irodalom órán találtam ki.

Én: -Sziasztok csajok!Mint tudjátok..
Fanny: -Hol az edzőnk?
Én: -Mint tudjátok én hekyettesítem az edzőtöket.
Sandy: -Mivan?Te csak a csapatkapitány vagy.
Én: -De most az én feladatom lett,hogy kiszuperáljalak titeket márciusig.
Margery: -Igen.Szarul focizunk.És?Csak a fiúcsapat miatt csináltuk!
Én: -Én majd megszerettetem veletek a focit! ;)
Nataline: -Hogy te?Azthiszed idejössz Angelesből,kitúrsz minket a helyünkről,átveszed az irányítást,megszerzed a suli legjobb pasiját magadnak,ezzel elhalászod az én orrom elől,majd itt elkezdesz velünk jópofizni?
Én: -Nagyon sajnálom.De miért keveritek bele Nick-et?Szeretjük egymást,miért nem lehet elfogadni?És én tényleg csak minden jószándékkal jöttem ide.
Odilia: -Hát a lányokkal mi nem így látjuk.
Rachel: -Na igen!Úgysem tudjuk legyőzni az Angelesieket.Te meg biztos nekik fogsz játszani!
Én: -Hogy gondoljátok ezt rólam?Még cska nem is ismertek..
Leah: -Haggyuk már ezt.Mondd mit csináljunk,aztán hagy húzzuk haza a csíkot.
Én: -Hát jó.Én megpróbáltam,nem ment.Amúgy,csak hogy tudjátok:Mára nem terveztem semmitse nagyon,csak egy laza edzést,egész végig beszégethettünk volna,hogy megismerjük egymást.De ha ti így,énis így.Megváltoztatom az edzéstervet!
Kath: -Na halljuk hát!
Én: -20 kör futás!200 fekvőtámasz!20 kör szalomozás,labdapasszolgatás!

Mindenki tátott szájjal kivénszorgott a pályára.

Janet: -Ennyit még az edző sem adott! :@

Ez volt a legtöbb amit odavágtak nekem,aztán végigcsinálták az egészet.Annyira túlhajtották magukat,mint még soha.Fáradtan öltözködtek.Bementem hozzájuk.

Én: -Nos lányok,elég volt?
Emmy: -Te szemét!Hogy emrtél ennyi feladatot adni?
Én: -Próbáltam kedves lenni.Sajnálom.
Janet: -Sajnálhatod is!

Ezek után egytől eggyig mind kiviharzott az öltözőből.

Nick: -Édesem!A lányok régen elmentek,hogyhogy ittvagy?

Felugrottam,Nick nyakába borultam,majd elkezdtem sírni.

Nick: -Kicsim mi történt?
Én: -Utálnak.Esélyt sem adtak hogy megismerjenek.Kedves voltam,de egyből ellenem fordultak.Miattad is,mert én és te járunk,és így elvettelek tőlük,a legjobb pasit a suliból.
Nick: -Ugyanmár kicsim!Amúgy sem bírom őket.Ez nem a te hibád!Ezt csaka z elején fogják csinálni.Utána meglátják majd milyen jófej,rendes,kedves,eszméletlen vagy.
Én: -Ennek esélyét sem látom.De nagyon kedves vagy.
Nick: -Most gyere!Kint vártalak,aztán úgydöntöttem,hogy beszökök.
Én: -Miért vártál?
Nick: -Hazaviszlek.
Én: -Mivel?
Nick: -Hát a kocsimmal. :D

2009. augusztus 7., péntek

november 14,kedd,ebédszünet

Ma edzés lesz.Egyáltalán nincs kedvem elmenni.Főleg,hogy rám van bízva az egész csapat,és rendbe kell szednem őket..őő..meddig is..ja igen,március 28-ig..Hát mit is mondjak,nem lesz könnyű.De azthiszem,megvan a taktikám.Az edző már nem is lesz ott.Aztmondta,szerinte jobb lesz ha teljesen rám bízza a csajokat.Marhajó.Inkább elmennék találkozni Nick-kel valahová.

Nick: -Héhahó!Ott lent!Te naplóslány!

Nick áll az asztalunk mellett.Itt ülünk Jacobbal és Biddyvel.Ők nagyban vitatkoznak a vega kajákról,én meg Nickről írok.Olyan aranyos ahogy itt áll.Kitárja a karját,egy nagy ölelést várva.Azonnal felugrok hozzá,és megszorítjuk egymást.

Én: -Szia Nick Kicsim!:D
Nick: -Hallottam,milyen feladatot kaptál..
Én: -Milyen feladatot?
Nick: -Rendbe kell hoznod a lánycsapatot..
Én: -Ja igen..hát..
Biddy: -Tnyleg Mia,még nem is mesélted el mi volt tegnap.
Én: -Majd elmondom Biddy.
Jacob: -Oké.
Nick: -Szóval,sok sikert hozzá Édesem.
Én: -Köszönöm.Nem ülsz ide hozzánk?
Nick: -Igazából éppen oda akartalak hívni a mi asztalunkhoz,de tudod mit?Osszuk be a napokat..ma én ülök itt,holnap meg majd te ott.
Én: -Oké.Szóval Ő itt Biddy Lutz,a legjobb barátnőm,Ő pedig Jacob Lautner,a legjobb haverom.Srácok,Ő itt a barátom,Nick Meyer.
Biddy: -Ó szia Nick!Mia egyből belédzúgott amint meglátott.
Én: -Biddy!!
Nick: -Semmi baj.

Átfogta a derekam,és nyomott egy puszit a számra.Olyan finom ajkai vannak. ::

Nick: -Helló Jacob!
Jacob: -Helló!

Kezet fogtak.Jacob kicsit vonakodott,mert mesélte,hogy nem kedveli az ilyen beképzelt srácokat,de amint elkezdtek beszélgetni rájött,hogy Nick nem az,sőt,alig van EGOja. :D
Biddy teljesen el van olvadva.Elvarázsolva kérdezgeti Nick-et a tegnap esti randinkat illetően.
Nick átkarol engem.Igaz,így alig tudok írni,mert kissé leszorítja a kezem,de valahogy sikerül.De minek is írok tovább?Hiszen itt ül a két legjobb barát,és a világ legjobb pasija velem. :D

2009. augusztus 5., szerda

november 13,hétfő,este 24:36

Ez az este után,egyszerűen képtelenség aludni.Nick tényleg átjött.Minden simán ment,megmutattam neki a házat,és a kertet.Teljesen elámult,amikor meglátta a focipályámat. :D
Játszottunk egy-egy ellen.Döntetlen lett,de persze hagyta magát.Eszméletlenül jól focizik.A végén pedig,amikor már nagyon melege volt,levette a felsőjét. :D

Utána felmentünk a szobámba,ittunk egy kis limonádét,majd az erkélyről átmásztunk arra a nagy tölgyfára.Nagyon jól elbeszélgettünk.Fel sem fogtam mi történt.Csak ültünk ott ketten.Éppen a nagy nevetésemet halgattattam el,amit ő okozott az egyik viccével.Pár pillanatig csnedben ültünk egymás mellett,és néztük a teliholdat,ami szépen ragyogott.Nick felém fordult.

Nick: -Mia.Ősntén bevallom,ogy nagyon jól érzem magam veled.
Mia: -Hát én is veled,Nick.
Nick: -Arra gondoltam..hogy esetleg..
Mia: -Igen? - randira fog hívni!-gondoltam.
Nick: -Inkább haggyuk.

Közelebb hajolt hozzám,majd olyan gyengéden csókolt meg,hogy azthittem ott esek le a fáról.Aztán csak átkarolt,és együtt néztük a csillogó holdat.Végül én törtem meg a csendet.

Mia: -Nick,mostmár igazán elmondhatod,amit szerettél volna.
Nick: -Egy randira akartalak hívni,de a mai randinál nem lehet jobb.

Mia: -Azért,majd én is átmehetek hozzátok?
Nick: -Természetesen,Kicsim.
Mia: -Kicsim.Ez nap volt életm legszebb napja.
Nick: -Akárcsak nekem.Szeretlek!
Mia: -Én jobban! :D

Mostantól Nick és én egy pár vagyunk.Jupíííí!

2009. július 31., péntek

november 13,hétfő,otthon

Mikor hazaértem,becsaptam magam mögött az ajtót,felvágtattam a lépcsőn és körülnéztem,anya hazalért-e már.Sehol nem találtam senkit.Oké,eddig mázlim volt.
Éppen itt ülök az íróasztalomnál,és Nicket keresem myvipen.Ó szuper,meg is van.Akkor fel is veszem msn-re,ki van írva a címe: nick-meyer@hotmail.com
Fent vannak a régi barátaim is.De nincs kedvem nekik írni,mert akkor hiányozni fognak.Ki is töröltem őket.Majd e-mailezek velük,akkor annyira nem lessz rossz.Mert elveszíteni sem akarom őket.
Na lássuk csak..fel is vettük Nick-et.Bejelentkezett!Uramisten!Nem írok neki..vagy írjak?Írt!

Nick: -Szia Mia!:D
Mia: -Hát szia Nick!:D Hogyhogy nem edzésen vagy még?
Nick: -Ja,ezen a hétfőn megbeszéltük a csapattal,hgy csak fél órát nyomunk. :D
Mia: -Aha.Biztos jól nyomjátok.xD
Nick: -Helyén van a humorod csajszi :D:D
Mia: -hehe
Nick: -Szóval,merre laksz?
Mia: -A South Grand-i kertvárosban.
Nick: -Nem mondod?Én is ott lakom.
Mia: -Na és melyik utcában?
Nick: -Cervantes.
Mia: -Hihetetlen!Én is!
Nick: -Milyen szám alatt?
Mia: -15
Nick: -9 :D
Mia: -Hát ez vicces.Eddig nem is tudtuk,hogy egy utcában lakunk.:D
Nick: -Igen.
-Őő..átmehetnék hozzátok?Csak megnézni a házatokat meg üdvözölni az új lakókat ;)

Micsoda?Nick Meyer ide akar jönni?Hát nyugodtan! :D

Mia: -Oké.Gyere csak. :D

Azonnal készülődnöm kell!Ki kell magam sminkelni,de nem túl feltűnően..és..anyu előtt úgy kell tűnjön mintha tényleg üdvözölni jött volna minket.Na meg még le kell dobnom a tesigöncöm...

november 13,hétfő,délután

A kozmetikus egyszerűen csodákra képes.Éppen a New Yorker egyik próbafülkéjében állok,és az arcomat,no meg a szőrmentes lábamat tanulmányozom,majd átvándorol a tekintetem a ruhámra,amire Biddy beszélt rá.Hát..elég csinosan áll.Igazán tetszik.Én mondjuk egyből a farmerokat és toppokat kezdtem el nézegetni,aztán Biddy rámutatott a szoknyákra.Hogy én szoknyát viseljek?Talán 1 évben egyszer,ha odakerül a sor hogy valami rendezvény van,de mostmár biztosan többször fogok.Egy rövid szoknya egy magassarkúval nagyon jól kiemeli a hosszú vékony lábaimat-legalábbis Biddy szerint.

Miután végignéztük az összes ruhát,és kiválasztottuk,melyiket visszük haza,fizettünk,majd távoztunk a boltból.Ránéztem az órámra.
Én: -Jó ég Biddy!Már 15:30 van!Fél óra alatt nem érek oda a focira!
Biddy: -Nyugimár!
-Hé!Taxi!
Én: -Ó!Remek ötlet!
Taxisofőr: -Hová lesz lányok?
Én: -Albert Einsten!De kérem,siessen!
Taxisofőr: -Oké,lányok!

Megérkeztünk kipattantam a taxiból.Biddy hazament azzal,én meg lerohantam a focipályára.Pont ma van a válogatás!Átvettem a tesigönceimet,aztán odafutottam a sor végére.

Az edző figyelmesen méregetett minket.
Edző: -Szóval,lányok,ti vagytok azok,akik szeretnétek benne lenni a csapatban igaz?Hát akkor lássunk egy kis bemelegítést,majd kettéoszlotok,és mindenki megmutathatja mit tud!

A New Yorki lányok,valószínűleg menőségből akarnak focira járni,mert mindenki tök béna volt.Az edző újra sorba állított minket.
Edzőbá: -Szóval,lányok!El is felejtettem bemutatkozni.Bocsánat, a nevem Jack Smith,de szólítsatok csak Edzőbának. ;)

Ezen mindenki jöt nevetett,de aztán feszülten figyeltük,kit hová sorolnak.

Edzőbá: -A kispadosok lettek: Lizzy Moore
Meg Young
Peggy Ainsworth

-Akik pályára léphetnek: Emmy Michael
Fanny Bay
Janet Bannes
Katharina Lenox
Leah Seresin
Margery Phelps
Nataline Murphy
Odilia Simmons
Rachel Thomas
Sandy Robert

-éééés a csapatkapitány: Mia Wentz
Én: -Hogy mi?Én lettem a csapatkapitány?Húha..Köszönöm!
Edzőbá: -Jólvan lányok mehettek!Kivéve Miát!Veled még beszélnem kell négyszemközt!
Én: -Rendben,hallgatom.
Edzőbá: -Mint látod,itt New Yorkban a lányok naggytöbbsége..na jó,az összes lány azért jár focira,hogy a fiúcsapatnál bevágódjanak,vagy pedig hogy menőzzenek.Te viszont nem ilyen vagy,te szívvel-lélekkel focizol.A Los Angelesiek évről-évre levernek bennünket.A te feladatot,hogy megszerettesd velük a focit,és remek csapatot faragj belőlük!Egyébként hol tanultál ilyen jól focizni?
Én: -Rendben,válallom a feladatot.Amúgy..hát..Angelesben. :D
Edzőbá: -Aha.Mostmár értem.Akkor remekül fel tudod majd őket készíteni.
Én: -Igen.
Edzőbá: -A meccs március 28.-án lesz,a fiúcsapat játéka után fogtok pályára kerülni.Most elmehetsz,mert jönnek a fiúk.
Én: -Oké,köszönöm!

Elkezdtem eszeveszettül rohanni befelé,hogy még anyu előtt hazaérjek.Szerencsére,hétfőn mindig hétig dolgozik,Az edzés pedig fél hétig tartott,úgyhogy nagyon kellett sietnem,amikor valakibe beleütköztem,és mindketten elvágódtunk.
Felnéztem,és megláttam őt.Nick Meyernek ütköztem neki.Gyorsan felállt,és a kezét nyújtotta.Ahogy megfogtam,észrevettem hogy elképesztően puha.
Nick: -Ó!Szia!Örülök,hogy összefutottunk!:D
Én: -Inkább összeütközésnek nevezném,de én is. :D
Nick: -Nick Meyer vagyok,szia!
Én: -Tudom. :D Vagyis..őő..én Mia Wentz.
Nick: -Új vagy a suliban?
Én: -Igen.Honnan gondoltad?
Nick: -Csak mert a fiú öltöző felé vetted az irányt.. hehe
Én: -Ó..hoppá..köszi a figyelmeztetést.
Edzőbá: -Nick!Gyere már csak a capatkapitányra várunk!
Nick: -Azonnal!
Én: -Csapatkapitány vagy?
Nick: -Igen.És te?
Én: -Ma én is az lettem.Az én feldatom formába hozni a lánycsapatot.Angelesből jöttem.
Nick: -Mostmár érthető,miért téged választott az Edzőbá.Ne tényleg mennem kell.Akkor szia!
Én: -Helló!

2009. július 30., csütörtök

november 13,hétfő,fodrásznál

Éppen a hajamon dolgozik,egy kedves kinézetű nő.Nem is tudom..aztmondták sokat kell rajta alakítani.Na kíváncsi leszek,hogy ebből a barna szarkafészekből mit tudnak kihozni..
Biddy haján persze nem kell sokat alakítani.Gyönyörű,hosszú,fénylő fekete haja van.Szürke szeme.Nagyon okos,kissé tudálékos is.Nagyon segítőkész,és igazi divatszakértő,bevallása szerint.

Húha,pont most veszik le a fejemről a törölközőt.Kiderül milyen lett.És woilá!
Apám!El vagyok képedve!Oldalfrufrut vágtak nekem,a hajam rövidebb lett,és olyan selymes..olyan természetesen gyönyörű.Éppen most adnak a kezembe egy termékmintát,hogy milyen hajápolót használjak.
Fodrásznő: -Mit írsz olyan szorgalmasan?Talán házi feladat?
Én: -Ó nem.Napló.Szóval,nagyon köszönöm a hajvágást.Nagyon tetszik.

Fizettünk,majd kiléptünk a fodrászüzletből Biddyvel.
Biddy: -Mia!Egyszerűen szuper a hajad!
Én: -A tiéd is király lett!
Biddy: -Ugyan már,én csak levágattam az eltöredezett hajvégeimet,ami 2 centit jelent.Nincs semmi változás rajtam.Ellenben a te hajad jó irányba változott. ;)
Én: -Köszönöm,de a fodrász érdeme.És tényleg jó,hogy belerángattál.
-Most hová megyünk?
Biddy: -Kozmetikushoz.Gyantáztatunk és kitisztíttatjuk az arcunkat.
Én: -Hogy mi?
Biddy: -Gyere itt is vagyunk!
Én: -Hogynemár!
Biddy: -Nem bánod meg! ;)

2009. július 25., szombat

november 13,hétfő,új suliban,ebédszünet

Hát,nem is annyira vészes ez az új suli.Az új osztálytársaim nagyon kedvesek,jól fogadtak.Csomót dumáltam már mindenkivel,tök jó fejek.Viszont azt nem értem,hogy miért nincs senki itt az ebédlőben.
Éppen nyílik az ajtó én meg reménykedve nézek arra,hátha az egyik osztálytársam jön be,és végre lesz kivel dumálnom.

Elakad a lélegzetem!!A világ legjóképűbb sráca lépett be az ebédlőbe!Istenem!Szőke hosszabb haja oldalra fésült,ragyogó kék szemébe pedig olyan jó belenézni.Laza,egyetemi kinézete van.Fekete farmert,zöld rövid ujjút,baseball sapkát és egy edzőcipőt visel.Kíváncsi vagyok hová fog leülni!Nem igaz!Tényleg ő a tökéletes pasi!A focicsapathoz ült le.Tehát focista.

Biddy: -Szia Mia!
Jacob: -Mia!Halihó!
Én: -Ó sziasztok!Bocsi,elbambultam.
Biddy: -Tudom mit néztél.-a fejével a Névtelen srácra mutatott.
Én: -Nem..tényleg,csak elbambultam.
Jacob: Nekünk nem adod be!
Biddy: -Szóval ő Nick Meyer.Focizik,és nagyon jó képű.
Én: -Azt vettem észre.
Biddy: -Igen.Hát azthiszem valamelyik kertvárosban lakik.
Én: -Nem véletlenül a South Grand-iben?
Biddy: -De!Abban.Ismered azt a kertvárost?
Én: -Ott lakom.
Jacob: -Na jó lányok,hozok kaját.
Én: -Szóval,focizik?
Biddy: -Igen.Ő az iskolai fiúcsapat kapitánya.
Én: -Tudod,én is szeretek focizni.
Biddy: -Komolyan?Szívesen ajánlom a láánycsapatunkat!
Én: -Majd utánanézek.Mikor tudok jelentkezni?
Biddy: -Ha jól tudom délután 4-kor lehet.
Én: -Hm..pedig kettőkor vége vannak az óráinknak.Akkor azthiszem várnom kell 2 órát.
Biddy: -Micsoda?Dehogyis!Addig elmegyünk vásárolni.Mit szólsz hozzá?
Én: -Hát nem is tudom..
Biddy: -És elmegyünk fodrászhoz is,meg kozmetikushoz.
Én: -Hát..ez nem igazán az én világom..
Biddy: -Nyugi csajszi jó lesz!

2009. július 23., csütörtök

november 12,vasárnap reggel,új otthonunkban

Borzasztóan aludtam az este.Egész végig forgolódtam,és még mindig nem tudtam feldolgozni,hogy anya milyen gyorsan belement ebbe a dologba,és meg sem beszélte velem.Egy mukkot sem szólt róla,csak amikor beparkolt a házunk elé a taxi.Belerángatott,elvitt a barátaimhoz.Elég sok helyre kellett elvinnie,mert sok barátom van,akiktől feltétlenül el kellett búcsúznom.Elmagyaráztam nekik 5 perc alatt a helyzetet,majd szorosan átöleltem őket,és elmentem.Legjobban viszont akkor fájt a szívem,amikor a legjobb barátnőmtől kellett elbúcsúznom.Szinte ovis korunk óta a legjobb barátnők vagyunk,és most,a gimi 2. éve elején el kell válnunk.Hát mondhatom szép.

Hogy egy kis jó dologról is írjak már: A házunk elképesztő!
Tényleg New York egyik kertvárosába költöztünk.A szomszédok oltári kedvesek.Mindenki boldogan integetett nekünk ahogy végiggurultunk az utcán.Arra gondoltam,hogy majd valami pirinyó házat fogok megpillantani,egy elszigetelt helyen,mert ha már ennyi extra van ebben a nyereményben a ház részét tuti nem nagyolták el.De valakinek,aki kitalálta ezt a pályázatot nagyon sok pénze lehetett mert a házunk oltári!

Nagy,tágas kerttel van ellátva,aminek a hátuljában egy grillezősátor,egy égszínkék vizű medence,és egy focipálya foglal helyet!!Az első kertbe pedig a szivárvány minden színében pompázó virágokat,és bokrokat ültettek.A ház és a kerítés fehér,a fű üde zöld.Amint beléptem a kedves kis kapun rájöttem,hogy azért van valami jó is ebben a költözésben,mert egy zsemleszínű golden retriever kutya ugrott a nyakamba.Hátradöntött a napfény pásztázta zöld pázsitra,majd elkezdte nyalogatni az arcom.Amint engedte,hogy felkeljek megnéztem a nyakörvét.

Dodi.Szóval a kutya neve Dodi.Nem bántam volna,ha valami találóbbat kerestek volna,de megfelelt az is.
Anya kinyitotta a szintén hófehér ajtót,majd beléptünk a világ legotthonosabb házába.Egy előszobába értünk,amiből egy lépcső ment fel az emeletre.Először a földszinten néztünk szét.Balra volt a konyha,modern cuccokkal felszerelve.Jobbra a nappali egy kényelmes bőrkanapéval,és oltári nagy plazmával 5.1-es hangfalszettel.A lépcső mögött helyet foglalt még egy dolgozószoba,egy wc és egy festőszoba anyának.Mindenféle szobrokat,és virágokat tettek bele,hogy legyen mit lefestenie anyának.

Az emeleten jobbra foglalt helyet az én szobám,külön bejáratú fürdővel,balra pedig anya szobája,szintén külön fürdőszobával.

A szobámba nagyon szép bútorokat tettek,amik egyben modernek is voltak,de nem hideg hatásúak.Nagyon puha szőnyeget tettek a földre,szinte mintha felhőkön járnék.Megajándékoztak egy franciaággyal amin tök jót lehet ugrálni,mert nagyon ruganyos.És a szekrény egyik polcán észrevettem valamit: mini focilabda.Húha!Ezek aztán tudják mitől döglik a légy.

Nem szálltam el amiatt,mert ilyen szuper otthonunk lett,és valószínűleg nem kell többet nélkülöznünk.Nem érdekel.Oké,sokkal jobb így,hogy nem látom az asztalon a felszólításokat levél formájában,hogy fizessük be a villanyszámlát.Sokkal jobb érzés,de ettől én nem leszek ilyen nyafogós picsa,akiket csak a plázázás,és a legdrágább és legdivatosabb cuccok dobnak csak fel.Mivel nem szeretem a divatot.Vagyis oké,adok magamra mert azért érdekel hogy hogy nézek ki,mint minden normálist lányt,de nem ez az életformám.Inkább felveszek egy büdös mezt,és kimegyek focizni. ;)